Vitába keveredtünk…

Persze semmi komolyról nincs szó. Egy filmes élmény kapcsán elkezdtünk arról beszélgetni, hogy vajon a bukósisak egy állat fején például motorozáshoz indokolt-e vagy egyáltalán aranyos-e. Én azon a véleményen voltam, hogy nem hiszem, hogy sokat használ, mert – ha n adj’ Isten borul a motor – ők egészen máshogy mozognak az esésben, mint az ember. Ráadásul sokkal több esélyük van arra, hogy lábra érkezzenek. Viszont azt nem tagadhatom, hogy szerintem nagyon aranyosak, bár ebben sem mindenki értett egyet velem. De hát ízlések és pofonok. Viszont azért még én sem gyötörném a szemem fényeit, hogy egy biciklizéshez bukósisakot adok rájuk, mert fölöslegesnek tartom. Én kifejezetten nem vagyok az a gazdi, aki bármit ráad a kis kedvencére, amiben szerinte aranyosan mutat. Elég elképesztő dolgokat szoktunk látni kutyaruházat címén az utcán sétáltatás közben. Gondolom, azért nem születtek még ilyen „csodás” darabok macskákra, mert gazdi legyen a talpán, aki képes rávenni egy macskát arra, hogy benne maradjon egy flitteres kabátkában, vagy magán hagyjon egy cuki kis tüllszoknyát. A macskák ennél lényegesebben öntudatosak. Csak a kutyák képesek annyira odaadóak lenni a gazdájukkal, hogy még ilyen gyötréseket is elviselnek tőlük. Mi viszont nem szeretjük gyötörni a kutyáinkat, úgyhogy csak akkor kapnak valamilyen ruhadarabot a hátukra vagy lábukra, amikor valami miatt tényleg indokolt a dolog.

bukósisak

bukósisak